Press

 

Mit Dénes Varjon und Izabella Simon stand für den anspruchsvollen Klavierpart ein kongeniales Klavierduo zur Verfügung, das die Kostbarkeiten des Werkes aufs Schönste erklingen liess.

Alfred Zimmerlin, Neue Zürcher Zeitung     View the whole article

 

The real discovery for me was the Andante and Variations, played in the original, rarely-heard version for two pianos, two cellos and horn. The tender interplay between the right hands of pianists Izabella Simon and Dénes Várjon was perfect; it was like a children’s game, seen through an adult’s amused and indulgent

Ivan Hewett,Telegraph

 

De az igazi ünnep csak ezután kezdődött. A kétzongorás Mozart-koncert úgy van megkomponálva, mint a legtöbb Händel-opera: jószerivel pontosan annyit ér, amenynyit az előadók kihoznak belőle. Keret, amit ki kell tölteni. A darabnak persze megvannak a maga nagyszerű magyarországi hagyományai; de talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ilyen kiegyensúlyozott, minden porcikájában izgalmas előadásban talán sohasem hallhattuk. A zenekar hangzásával korábbi önmagát múlta fölül. A két szólista között pedig villámok cikáztak a felelgetős szakaszokban a kottatartók felett. Még az is része volt az élvezetnek, ahogyan a zenei párbeszédben egymás megszólalását némán, de kifejezően végigélték. Játékuk pont annyira volt egységes és pont annyira egyéni, ami ideális volt; Simon Izabella a legjobb értelemben nőies és lekerekített, Várjon Dénes pedig rugalmas és robbanékony, de soha nem erőszakos. A koncentrációnak, a tökéletes kontrollnak és a szabadságnak az a csodás elegye, ami, ismétlem, a zongoristákon kívül a zenekart és a karmestert is jellemezte, a darab minden pillanatát tömény zenei gyönyörűséggé tette. Bizony, angyalok röpdöstek ezen az estén az MTA kissé komor ünnepélyességű dísztermében.

Malina János, Muzsika

 

Külön említést érdemel a lemez másik szereplője, Simon Izabella. Ritka élmény dalkíséretben ilyen individuális és kifinomult zongorázást hallani. Simon Izabella egyenrangú partnere az énekesnek, sőt gyakorta tűnik úgy, mintha ő lenne az előadás lelke. Felismerte ugyanis, hogy a lemezen megszólaltatott dalok többségében az aszketikus éneklés ellenében az érzelmek, a reflexiók valódi hordozója a zongoraszólam. Simon Izabella nemcsak bámulatos igényességgel és pontossággal építi fel interpretációját, és nemcsak érzékenyen tesz különbséget a szólam ütőhangszerszerű vagy éppen zenekari hangszerelést magában rejtő letétjei között, de olyan képi megjelenítésekre is képes -például a Kodály-dalokban vagy Ligetinél -, amelyek egészen hátborzongatóan hatnak.

Dalos Anna, Muzsika